A diabetes mellitus a 21. század elejének egyik legjelentősebb népegészségügyi problémájává vált, és előkelő helyen szerepel a nem fertőző, ún. "civilizációs" betegségek sorában. Mind az 1-es, mind a 2-es típusú diabetes végeredménye az inzulintermelő béta-sejtek számbeli csökkenése révén az inzulintermelő kapacitás elégtelensége. Annak ellenére, hogy manapság már az egyik legjobban kezelhető anyagcsere-betegségek közé tartozik, a hosszú távú szövődmények (pl. cardiovascularis megbetegedések, veseelégtelenség, alsóvégtag amputáció stb.) kialakulása elkerülhetetlen. Oki terápiát csak az elpusztult béta-sejtek tartós pótlása jelenthet. A közlemény célja egy áttekintést nyújtani - egy új, innovatív potenciális terápiás alternatíváról - a mesenchymális őssejtek terápiás felhasználásának lehetőségeiről, azok alkalmazásáról a diabetes mellitusban szenvedő betegek gyógyításához.