Az aerob élőlények szöveteiben az oxigénellátás legkisebb zavara is súlyos károsodásokhoz vezethet. A keringés helyreállítása, az úgynevezett reperfúzió, az egyetlen alternatíva a sejtek életképességének megőrzésére, amelynek azonban kimenetelét alapvetően meghatározza a keringés helyreállítása előtt eltelt ischaemiás idő hossza. Ha ez az időtartam meghaladja a reverzibilis elváltozások zónáját, létrejönnek a reperfúziós károsodások, amelyek szívizom esetében aritmiát, a kontraktilis erő csökkenését, végül a sejtek elhalását okozzák. Kísérleteink során bizonyítottuk, hogy a reperfúzió során robbanásszerűen keletkező reaktívoxigén-származékok gyorsítják a szívizom-károsodás kialakulását, de amennyiben kisebb mértékű és rövidebb idejű a reperfúziót megelőző időtartam, akkor a szabad gyökök génindukcióhoz és az antioxidáns enzimek fehérjéinek szintéziséhez vezetnek. A reperfúziónál keletkező szabad gyökök úgynevezett Janus-arcú viselkedése vezetett ahhoz, hogy szerepüket kísérletes munkánk során a szívizom endogén adaptációs folyamatában megvizsgáljuk.