Az orvosi ellátást igénylő infekciók között az egyik leggyakoribb megbetegedés az otthon szerzett tüdőgyulladás. A lefolyást nagymértékben befolyásolja a kiváltó ágens. Más kórokozók etiológiai szerepével kell számolni az otthon szerzett, a kórházban bekövetkezett, vagy az egészségügyi ellátással összefüggésbe hozható, illetve a lélegeztetett betegekben kialakult tüdőgyulladások esetén. Az otthon szerzett, és kórházi ellátást nem igénylő tüdőgyulladások etiológiájának tisztázásához, bár a terápiás ajánlások nem írják elő, végezhető köpet Gram-festés és tenyésztési vizsgálat, hemokultúra vizsgálat, Streptococcus pneumoniae vagy Legionella pneumophila gyanúkor a betegség korai szakában vizeletmintából antigénkimutatás. A Streptococcus pneu­moniae után leggyakoribb kiváltó ágensek (Mycoplasma pneumoniae, Chlamydophila pneumoniae), valamint a ritkábban előforduló Legionella pneumophila tenyésztése speciális körülményeket és hosszú inkubációs időt igényel, emiatt a klinikai gyakorlatban nem végezhető. A szerológiai vizsgálatok specifikus immunválaszt, ellenanyag-termelést képesek vizsgálni, amelynek kimutathatóságához kórokozónként változó idő eltelte szükséges. Az adott kórokozó etiológiai szerepe a betegség kezdeti, majd hetek múlva a gyógyuló, vagy már gyógyult szakban vett savópár minta vizsgálata alapján értékelhető, ezért a szerológiai vizsgálatok csak retrospektív diagnózis felállítására alkalmasak. Mindezek alapján a járóbeteg-ellátásban kezelhető betegek esetén ritkán ismert a kiváltó kórokozó, így empirikus antibiotikum-terápiát alkalmazunk, a szakmai ajánlásoknak megfelelően. A klinikai gyógyulást követően tartósan kimutatható még a kórokozó elleni ellenanyag-termelés, ezért a szerológiai vizsgálatok nem alkalmazhatók a betegség gyógyulásának, vagy a kórokozó eliminálásának igazolására. A standard mikrobiológiai vizsgálatok azonban hasznos epidemiológiai adatokat szolgáltatnak, és nélkülözhetetlenek a kórokozók antibiotikum-érzékenységének monitorozásához. A ma még a rutin diagnosztikában nem elérhető polimeráz láncreakció vizsgálatok jövőbeli diagnosztikus szerepének növekedése várható.