Már az ókori egyiptomi orvosok úgy vélték, hogy a nyugalmi szívverések száma az ember általános testi és lelki jóllétének a mércéje. Több mint kétezer év telt el azóta, míg a jelenkori orvostudomány meggyőzően igazolta, hogy a nyugalmi szívfrekvencia ennél sokkal többet jelent: önálló, független rizikómarkere a kardiovaszkuláris és összmortalitásnak az átlagpopulációban és szív- és érrendszeri betegségekben egyaránt. A szív(sinus)frekvencia specifikus, szelektív csökkentése a sinuscsomó modulátor ivabradinnal új távlatot nyitott a krónikus szisztolés szívelégtelenség és a stabil koronáriabetegség farmakoterápiájában.