Az új hatásmechanizmusú orális antidiabetikumokkal - így az incretin tengely mentén ható DPP4-gátlókkal szemben is - 2008 óta a gyógyszerügyi hatóságok által előírt követelmény, hogy antidiabetikus hatékonyságuk mellett bizonyítani kell kardiovaszkuláris biztonságosságukat is. Nem vonatkozik ez a mikrovaszkuláris szövődményekre, amelyek ugyanakkor érdemben befolyásolják a betegek életminőségét. Ebbe a fontos körbe tartozik a renalis biztonságosság kérdése is. A DPP4-gátlók ismert képviselője a linagliptin, amelynek egyedi sajátossága, hogy napi egyszeri adagját nem szükséges a vesefunkcióhoz illeszteni, mert eliminációja attól független. Tizenhárom klinikai vizsgálat több mint 5000 betege adatainak metaanalízise alapján egyértelműen igazolódott, hogy a linagliptin a 2-es típusú cukorbetegekben renális vonatkozásban is teljességgel biztonságos terápiás választás. Nem "csak" biztonságos, de 16%-kal csökkenti a kockázatát vesebetegség, vesefunkció romlás, vagy progresszió kialakulásának a kontrollokhoz képest, és ezt a kedvező hatást sem a nem, sem az életkor, sem a kiindulási vesefunkció, sem társterápiák, még az ACEI/ARB kezelés ténye sem befolyásolják. E tulajdonságai, komplex biztonságossága alapján a linagliptin széles körű terápiás alkalmazása reális terápiás alternatíva a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében.