Célkitűzés: A jelen összefoglaló közleményben a glaukóma irányú optikai koherencia-tomográfiás (OCT] vizsgálatok alapvető gyakorlati szempontjait, a jelenlegi hibás gyakorlatot és annak javítási lehetőségeit kívántuk összefoglalni. Módszer: A közlemény a hazai és nemzetközi tapasztalat alapján mutatja be a glaukóma irányú OCT-vizsgálatok leggyakoribb technikai és értelmezési hibáit, és segítséget ad a hibás gyakorlat megszűntetéséhez. A jellegzetes hibákat a szerző a saját klinikai gyakorlatában tapasztalt típusos esetek bemutatásával illusztrálja. Eredmények: Még az OCT-vizsgálat elvégzése előtt részletes szemfenék- és papillavizsgálattal kell tisztázni, hogy szükség van-e OCT-vizsgálat végzésére, és ha igen, akkor milyen elváltozást keresünk az OCT-vizsgálattal. Tudni kell, hogy az OCT-jelentés nem glaukómát mutat ki, hanem a mért értékek előfordulásának a normális adatbázishoz viszonyított statisztikai valószínűségét ábrázolja színkódoltan. Az adatbázishoz viszonyított eltérés egyaránt lehet különböző betegségek jele, mérési hiba és zaj, szegmentációs hiba és az adatbázisban nem szereplő ám normális érték következménye. A klinikai vizsgálattal és az OCT-regisztrátum minőségi ellenőrzésével el kell különíteni a műtermék vagy egyéni variabilitás okozta látszólagosan kóros eredményt a betegség által okozott valóban kóros eltéréstől. A progresszió vizsgálatára a szoftver biztosította elemzést kell alkalmazni. Következtetés: A rutin klinikai gyakorlatban a glaukóma irányú OCT-vizsgálat kivitelezése és az eredmény értelmezése súlyos hibákkal terhelt. A felesleges beutaláshoz, téves diagnózishoz és megalapozatlan kezeléshez vezető típusos hibák felismerése és kiküszöbölése lényegesen javíthatja a betegellátás színvonalát.