A szégyen szerepe a mentális zavarok kialakulásában II. A szégyen mérése és a szégyen kapcsolata a mentális zavarokkal / Vizin Gabriella, Unoka Zsolt
Bibliogr.: p. 294-296. - Abstr. hun., eng.
In: Psychiatria Hungarica. - ISSN 0237-7896. - 2015. 30. évf. 3. sz., p. 278-296. : ill.
Jelen szakirodalmi áttekintő tanulmányunkban a szégyen és a mentális zavarok kapcsolatát vizsgáló publikációkat tekintjük át. A tanulmány első felében a szégyen mérésére kidolgozott, a klinikai vizsgálatokban alkalmazott, kérdőíves és kísérletes módszereket mutatjuk be. A tanulmány második felében azokat a kutatási eredményeket tekintjük át, melyekben bizonyos mentális zavarok, vagy pszichés tünetek és a szégyen együtt járását vizsgálták. Diagnosztikai csoportonként mutatjuk be a szégyen, a szégyenre adott reakciók és az egyes mentális zavarok kapcsolatát: szorongásos zavarok (szociális fóbia, PTSD, pánik, agorafóbia, generalizált szorongás, specifikus fóbiák, OCD), affektív zavarok (unipoláris depresszió, bipoláris zavar), önsértő, öngyilkos magatartás, evészavarok, szomatizációs zavarok, személyiségzavarok, agresszív magatartással járó kórképek, függőségek, autizmus, paranoia. Az áttekintett kutatások eredményei arra utalnak, hogy a szelf-re vonatkozó globális negatív önértékeléssel járó kínzó érzelmi állapot központi szerepet játszik az önbecsülés zavaraival járó mentális zavarokban, noha a DSM-IV és 5 kritériumaiban elhanyagolható számban jelenik meg.