Az új orális antikoaguláns gyógyszerek (NOAC) piacra kerülése alapjaiban más megközelítést igényel a kezelőorvos részéről, mint a korábban évtizedekig egyetlen lehetőségként alkalmazott K-vitamin-antagonisták (VKA). Ezek az új szerek legalább annyira hatékonyak a thromboticus események megelőzésében, mint a régiek, és legnagyobb előnyük, hogy nem igényelnek laboratóriumi monitorozást. A VKA-khoz képest más eljárás ajánlott nem valvularis pitvarfibrilláció miatt új szereket szedők esetében akkor is, ha műtéti beavatkozásra kerül sor. Nincs szükség áthidaló kezelésre, nem kell kis molekulatömegű heparint (LMWH) alkalmazni. Kisebb műtétet és beavatkozást a napi egyszeri szedésű NOAC-t 24, a kétszeri szedésűek alkalmazása esetén 12 órával az utolsó adag bevétele után lehet végezni. Nagyobb tervezett műtétek esetén 24-96 órával a műtét előtt kell a szedést felfüggeszteni. A beavatkozás utáni újraadás 6-8 órával a műtét után kezdődhet kis, vagy 48-72 óra múltán nagy vérzéses kockázat esetén. Egy kanadai munkacsoport prospektív vizsgálatában olyan protokollt használtak, melyben a beavatkozás vérzéses kockázatának és a dabigatran vesefunkciótól függő féléletidejének figyelembevételével ajánlották a szer műtét előtti utolsó bevételének és műtét utáni indításának idejét. Így 541 beavatkozás (60% szokásos, 40% nagy vérzéses kockázatban) alapján a nagy vérzések gyakorisága 1,8%, a kisebbeké 5,2% volt. A vizsgálat alatt egy thromboticus esemény (tranziens ischaemiás attak, TIA) fordult elő (0,2%). A közlemény végén a szerző foghúzás, endoszkópos biopszia és cholecystectomia eseteire javaslatot is tesz a dabigatran kihagyásának időtartamára.