Bevezetés: A szerzők a gyermekkori serosus otitis media miatt behelyezett tympanomeatalis tubus hatékonyságát vizsgálták. Célkitűzés: A tubusviselés után 10 évvel milyen a dobhártya állapota, a fülkürt működése és a hallás? Módszer: Betegeiknél kérdőíves felmérést, mikroszkópos dobhártyakép-vizsgálatot, tympanometriát, fülkürtfunkció- és hallásküszöb-vizsgálatot végeztek. Eredmények: 2003-2004-ben a Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Gyermekklinika Fül-Orr-Gége Osztályán 711 betegnél történt tubusbehelyezés. 349 betegnél adenotomiára és grommetbehelyezésre, 18 esetben tonsillectomiára és grommetbehelyezésre, 344 esetben pedig csak tubusbehelyezésre került sor. Objektív akadályok miatt (címváltozás, telefonszám hiánya) 453 beteget rendeltek be kontrollvizsgálatra, akik közül 312-en jelentek meg. A gyermekek 84,6%-ában ép hallást, 82%-ában normális tympanogramot találtak. Néhány esetben tympanometriás mérések során dobüregi ventilációs zavart, dobhártya-perforációt, valamint percepciós típusú halláscsökkenést, illetve zajártalmat diagnosztizáltak. Következtetések: A tympanomeatalis tubus alkalmazását a ventilációs zavar miatt kialakult otitis media serosa kezelésében hatékonynak találták. Felhívják a figyelmet a tympanometriás vizsgálat jelentőségére a krónikus dobüregi ventilációs zavart követő adhezív és cholesteatomás középfülfolyamatok megelőzésében.