A kardiovaszkuláris megbetegedések Magyarországon és az Európai Unióban is vezető haláloknak számítanak. Az iszkémiás szívbetegeségek prevalenciája évről évre magasabb tendenciát mutat. Magyarországon évente kb. 25.000 embertársunk veszíti életét hirtelen szívhalál következtében. Vizsgálatomban szerettem volna feltárni, hogy az általános-, vagy a középiskolában tanuló felsőéves ifjúsági korosztálynak magasabb szintű-e az újraélesztési ismerete. Továbbá célom volt felmérni, hogy egy hónapos utánkövetéses vizsgálat során a célcsoport újraélesztési ismeretei szignifikánsan csökkennek-e. Kutatásomat két általános és két középiskolában végeztem Szombathelyen. A kutatást utánkövetéses módszerrel végeztem. Célcsoportjaim az általános iskola felső tagozatos diákjai - 7. és 8. osztályosok -, továbbá a középiskolás tanulók felsőévesei - 3. és 4. évfolyamosok - voltak. Az első kérdőívek kiosztásakor N=220 főt vizsgáltam (110 fő általános iskolás és 110 fő középiskolás diák), egy hónap múlva N=203 fő töltötte ki a teszteket (102 fő általános iskolai és 101 fő középiskolás tanuló). A leíró statisztika értékeléséhez non-parametrikus Mann-Whitney-U-tesztet és Wilcoxon-tesztet használtam (SPSS 17.0). Eredményeimet 95%-os konfidencia intervallumok mellett tartottam szignifikánsnak (p <0,05). Az AED közelében bekövetkezett keringésmegállás szituációjában jobban teljesítettek az általános iskolás tanulók, mint a középiskolás diákok (p <0,05). Az általános iskolás tanulók kb. 15%-kal többen választották a csak mellkasi kompressziók végzésének lehetőségét, mint a középiskolások - ha lélegeztetési akadályba ütköznének. A telefonon irányított CPR-re a középiskolások vannak inkább felkészülve. Az eredményekből kitűnik, hogy a vizsgált 16-19 éves korcsoport BLS tudása magasabb szintű egy hónap múlva is, mint az általános iskolás tanulóké. Kutatásomban az időintervallum rövidnek bizonyult ahhoz, hogy szignifikáns változást mutasson a diákok újraélesztési képességében (független a diákok nemétől).