A transzperineális, illetve a transzlabiális ultrahang alkalmazása tette lehetővé, hogy az egyéb vizsgáló módszerek mellett az ultrahang-analízis is szerepeljen a női medencefenék funkcionális megítélésében. A vizsgálóeljárás kitüntetett területe a húgyhólyagnyak. A hólyagnyak mozgása, a hólyagalap változása standardizált körülmények között (nyugalom, kismedencei izmok kontrakciója, Valsalva kísérlet) jól vizualizálható, egzakt módon mérhető. Az ultrahang-diagnosztika alkalmas a vizeletinkontinencia terápiás tervének felállítására, és a terápia hatékonyságának lemérésére. A nemzetközi szakirodalom is kiemelten foglalkozik e témával. A vizsgálók megpróbáltak a klinikus számára standardizálható, reprodukálható mérési síkokat, szögeket, értékeket megadni a hólyagnyak állapotának, mozgásának megítélése céljából. A különböző képi beállítások, más és más mérési paraméterek fontosságát hangsúlyozó vélemények tengerében könnyű eltévedni. Talán emiatt is történhetett, hogy eddig hazánkban még nem került általánosan bevezetésre az inkontinencia diagnosztikájában az ultrahangvizsgálat. Kevés intézetben vannak az ultrahangvizsgálattal diagnosztikai próbálkozások, és még kevesebb helyen állítanak fel ultrahanglelet alapján műtéti indikációt. Dolgozatunkban megkíséreljük áttekinteni a különböző mérési ajánlásokat, azok diagnosztikai értékeit, és ezek gyakorlati alkalmazására teszünk javaslatot.