Célkitűzések: A tanulmány célja az észak-magyarországi (Nógrád megye, Heves megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) és az észak-alföldi régió (Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) szülészeti és nőgyógyászati fekvőbeteg ellátó egységei 2014. évi összesített forgalmi adatainak összehasonlítása az országos adatokkal. Anyag és módszer: Az előre tekintő adatgyűjtés a szokásos Tauffer-statisztikán túl olyan elemekkel bővült, amelyek a korábban hiányzó adatok - például nem műtéttel kezelt méhen kívüli terhességek, ikerszülések közötti kora- és érett szülések megoszlása, császármetszések vezető indikációi, epidurális érzéstelenítés előfordulása - figyelembe vételével lehetőséget ad a szülészeti tevékenység részletesebb bemutatására. Nőgyógyászati tevékenységük átfogó értékeléséhez a szerzők részletes adatgyűjtést vezettek be a nőgyógyászati műtétek indikációs és technológia csoportokon belüli részletezésére, valamint a nőgyógyászati onkológiai tevékenység epidemiológiai és műtéti kezelésével kapcsolatos indikátorainak feltárására. Eredmények: Az északkelet-magyarországi régió lakossága Magyarország lakosságának 27%-át adja. 2014-ben az ország összes szülésének 28,6%-a, a spontán vetélések 29,5%-a, az abortuszok 31,6%-a és a méhen kívüli terhességek 25,8%-a került ellátásra a régióban. Az országban 2014-ben zajlott spontán hüvelyi szülések 30,6%-a, a császármetszéseknek pedig 25,1%-a zajlott az északkelet-magyarországi régióban. 2014-ben az országos császármetszés-frekvencia 37,0% volt. Régiónkban a császármetszések vezető indikációi csökkenő sorrendben a magzati distressz (23%), a méhen végzett előzményi műtét (21%), fekvési/tartási rendellenesség (16%), inertia (12%), téraránytalanság (11%), anyai betegség (7%), lepényleválás (4%), placenta praevia (1%), chorioamnionitis (1%), nemi szervi fertőzés (0,6%) és magzati fejlődési rendellenesség (0,5%) voltak. A koraszülés-frekvencia 8,5%, a koraszülöttségi ráta pedig 9,9% volt a régióban, s ezek egyharmada indukált koraszülés volt. A régióban zajlott hüvelyi szülések 8,8%-ában történt epidurális érzéstelenítés és 0,9%-ban vacuum extractio. A regionális és országos perinatális mortalitási adatok összevetése, sorrendben 6 és 6,6 %o, kedvező tendenciát mutatnak. A várandósság során leggyakrabban előforduló társult anyai betegségek a diabetes (3,9%) és preeclampsia (3,5%) voltak. A súlyos szövődmények között atonia (0,9%), HELLP-syndroma (0,2%) és coagulopathia (0,1%) voltak a leggyakoribbak, és 15 esetben (0,05%) volt szükség méheltávolításra. 2014-ben a régió fekvőbeteg ellátó egységeiben 21524 nőgyógyászati műtét történt: 1600 nyílt hasi, 556 hüvelyi és 99 laparoszkópos méh- illetve méhtest-eltávolítás. Az összes laparotomiák számát (8327 császármetszés, 1763 laparotomia, 1600 nyílt hasi méheltávolítás) figyelembe véve, a relaparotomiák aránya 0,5% (61 eset) volt a régióban. A régióban 2129 laparoszkópos műtét történt 2014-ben, s ezek döntő többsége operatív beavatkozás volt. A műtéttel kezelt méhen kívüli terhességek 75%-ában endoszkópos műtéti megoldást alkalmaztak. A 2014-es adatok alapján, a régióban csök-kent a méhnyakrákos esetek és növekedett a méhtestrákos esetek előfordulása, míg a petefészekrák és szeméremtestrák incidenciája nem változott a hazai és az európai morbiditási adatokhoz képest. A stádium-megoszlás a nemzetközi statisztikákhoz képest mindhárom lokalizációban kedvezőtlenebb képet mutat. Következtetések: A 2014-es regionális és országos adatok alapján a hat megyét magában foglaló északkelet-magyarországi régióban a lakosság létszámához viszonyítva magasabb a szülésszám, gyakrabban fordult elő spontán vetélés és művi vetélés, de relatíve ritkább a méhen kívüli terhesség. A régió szülészeti fekvőbeteg ellátó intézményeiben a császármetszés-frekvencia lényegesen alacsonyabb volt, mint az országos átlag annak ellenére, hogy a koraszülöttségi és koraterhességi veszteség adatai relatíve magasabb veszélyeztetettségi szintre utalnak. A perinat