Bevezetés: A nozokomiális fertőzések a kórházi bennfekvés során szerzett infekciók. Urológiai vonatkozásuk jelentős, hiszen 40%-uk a húgyúti rendszert érinti. Szignifikánsan befolyásolják a betegek gyógyulását: a kórházi napok száma és a költség nő, jelentős a kapcsolódó morbiditás (szepszis, pielonefritisz). A kórházi fertőzések leggyakrabban katéterviseléssel összefüggésben alakulnak ki. Míg a nem komplikált húgyúti fertőzések túlnyomó többségében E. coli a kórokozó, a nozokomiális infekcióknál a spektrum szélesebb, és egyre gyakrabban multirezisztens baktériumot igazol a tenyésztés. Beteganyag és módszer: Szerzők a Borsod-A.-Z. Megyei Kórház Urológiai Osztályán az utóbbi öt év-ben előfordult nozokomiális fertőzések adatait dolgozták föl. Eredmények: A bennfekvő betegek és a műtétek száma jelentősen nem változott (átlagosan évi 1942 fő, ill. 1547 műtét). A kórházi fertőzések aránya is változatlan (kb. 3%), azonban a posztoperatív sebfertőzések száma folyamatosan nőtt. A legszembetűnőbb változás a tenyésztésekkel igazolt multirezisztens kórokozók okozta fertőzések számának növekedése. Elsősorban az ESBL termelő baktériumok jelennek meg egyre gyakrabban, minden évben nő a számuk. Az utóbbi időben mára szinte minden antibiotikumra rezisztens karbapenemáz-termelő kórokozók is növekvő számban megjelentek. Megemlítendő, hogy ezeket az eredményeket befolyásolhatja az a tendencia is, hogy egyre gyakrabban történik tenyésztés fertőzés gyanúja esetén, de a számok így is aggodalomra adnak okot. Az osztályra fölvett betegek hozott fertőzései között is egyre gyakoribbak az ESBL-termelő kórokozók. A Borsod A.-Z. Megyei Kórház Urológiai Osztályán folyamatosan nő a katasztrófa-antibiotikumok (pl. karbapenemek) fölhasználása, mely a gyógyszerköltségeket növeli. Következtetés: A jelen és a közeljövő egyre fontosabb problémájává válik a baktériumok növekvő antibiotikum rezisztenciája. A kérdéssel tudatosan kell foglalkozni: figyelni kell a minél kisebb antibiotikum fölhasználásra, az optimális dozírozásra, a tenyésztés alapján történő célzott kezelésre. A kutatás jelentős feladata az új antibiotikumok és vakcinák fejlesztése. A leghatékonyabb stratégia a prevenció: a higiénés szabályok betartása, a katéterviselés időtartamának minimalizálása.