A szénhidrát-anyagcsere megítélésére használt eddigi paraméterek - mint éhomi és étkezés utáni vércukor, glikált hemoglobin - mellett igény mutatkozott a vércukorkilengések jellemzésére is. Vércukor-ingadozás alatt az egyensúlyi helyzettől, az átlagos vércukorértéktől való eltérést értjük. Tágabb értelemben a glykaemiás variabilitás nemcsak a vércukorszintben mutatkozó ingadozást jelentheti, hanem e fogalomba tartozik a szöveti glukóz és a glikált hemoglobin fluktuációja is. A glykaemiás variabilitás mind az egy napon belüli, mind a napok közötti ingadozások mértékére felvilágosítást nyújtó adat lehet. Meghatározása többféle módszerrel és matematikai megközelítéssel lehetséges, "arany standard" metódus jelenleg nem áll rendelkezésünkre. A napi legalább hétpontos otthoni vércukormérések, és azok adatbázisban való feldolgozása, valamint a folyamatos szöveti glukózmonitorozással nyert adatok szoftver segítségével történő elemzése segíthet e paraméter felmérésében. A mindennapi gyakorlatban talán a szórás (SD) és a variációs koefficiens (CV) használható a legegyszerűbben a variabilitás jellemzésére. A variabilitás hosszú távú megítélésére alkalmas lehet a glikált hemoglobin vagy az éhomi vércukorszint fluktuációjának hosszú távú követése is. Irodalmi adatok alapján a glykaemiás variabilitás klinikai jelentőségét elsősorban az adja, hogy összefüggést mutat a súlyos és nem súlyos hypoglykaemia előfordulásával 1-es típusú és a nem-súlyos hypoglykaemiával 2-es típusú cukorbetegségben. Feltételezik, hogy a glykaemiás variabilitás szerepet játszik a cukorbetegséghez társuló szövődmények kialakulásában is. A hypoglykaemiával való bizonyított összefüggése miatt a glykaemiás variabilitás elemzése a jövőben részét képezheti a cukorbeteg-gondozásnak és befolyásolhatja a terápiaválasztást.