A vakság és a látássérülés megelőzése, valamint a kialakult állapot hátrányos következményeinek csökkentése társadalmi feladat. Ebben szerepe van a szemészeti szakmának, a társszakmáknak, a vakok és gyengénlátók oktatási és rehabilitációs intézményeinek, az ezzel foglalkozó alapítványoknak, betegegyesületeknek, a lakosságnak, az egészségügyi és szociális döntéshozóknak. A látásrehabilitáció lehetőségei hazánkban jól kiépültek, és ma a legfontosabb feladat az információk hatékony terjesztése és a látásrehabilitáció lehetőségének felajánlása a rászorulók részére.