Célkitűzések: Tanulmányunkban nagy esetszámú vizsgálatra alapozottan az anyai hemoglobin és hematokrit értékek várandóság alatti változásait követő referencia értéksorok meghatározása volt a célunk. Anyag és Módszerek: A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 2003-2013 között megjelent várandós nők hematológiai adataiból 6048 db adathármast (adott gesztációs korhoz tartozó hemoglobin és hematokrit értékeket) gyűjtöttünk. Ezen adathármasokból a gesztációs hetekre jellemző konfidenciaintervallum-becslést készítettünk t-eloszlás használatával 95%-os megbízhatósági valószínűség mellett, így meghatározva az adott gesztációs hétre jellemző várható átlag értéket és a hozzátartozó konfidenciaintervallum értékeket. A várható átlagértékeket diagramok segítségével ábrázolva a gesztációs hetek függvényében kaptuk meg a gesztációs hetekre illesztett referencia görbéket. Eredmények: A hemoglobingörbéről leolvasható, hogy az anyai hemoglobin érték a 17-ik héten 120 g/L alá csökken, 115 g/L-es mélypontját a 27-ik héten éri el, majd az ezt követő emelkedés a 37-ik héten éri el a 120 g/L-es szintet, de ezután sem éri el a koraterhességi szintet. Ezek az értékek a nem-várandós populáció referencia tartományától alacsonyabb értékek. A hematokritgörbéről leolvasható, hogy az anyai hematokrit érték már koraterhességben 0,40 L/L alá süllyed, 0,35 L/L-es mélypontját a 27-ik héten éri el, majd fokozatosan növekszik 0,37 L/L-re, de a koraterhességi szintet a terhesség végére sem éri el. Ezek az értékek a nem-terhes populáció referenciatartományának alsó határértékét jelentik. Következtetések: Terhességben az élettani hemoglobin és hematokrit értékek eltérnek a nem-várandós populációban meghatározott referenciatartománytól. A hemoglobin szint és a hematokrit érték esetében is a második-harmadik trimeszter határán várható a mélypont. További vizsgálatok szükségesek a vizsgált paraméterek dinamikájának prognosztikai értékelésére.