Világszerte a szívtranszplantációk száma a 90-es évek felfutását követően a 2000-es évekre visszaesett és az évenként elvégzett implantációk száma stagnált. Az Eurotransplant (ET) országaiban a 10 millió lakosra számított beültetések átlagos száma évi 60-ról évi 45-re esett vissza. A 2013-as és 2014-es évek során a korábbi lemaradást ledolgozva, szívtranszplantációs számok tekintetében, Magyarország sikeresen felzárkózott az európai élvonalhoz. Ugyanakkor az is tény, hogy az ET országokban a 2000-es évek eleje óta a szívtranszplantációs várólistára kerülő betegek száma évről évre növekszik, ami 2013-ban 10 millió lakosra számítva körülbelül évi 90 új várólistás beteget jelentett. Hazánkban a várólistára kerülő betegek száma még elmarad az ET átlagtól, de mindenképpen ígéretes tendenciát mutat. Ezek alapján felmerül a kérdés, hogy az ET adatok tükrében, milyen stratégiát kell követnünk a végstádiumú szívelégtelenség miatt szívtranszplantációs várólistára kerülő betegek ellátásában. 2012. évben a felnőtt transzplantációs várólistára 38 beteg került. Ebből 30 betegnél végeztünk szívtranszplantációt, 2 végleges terápiaként is alkalmazható műszív- (LVAD) beültetés történt és 2 beteget vesztettünk el a várólistáról. A 2013-as évben összesen 74 listázott betegből 39 került transzplantációra, 5 LVAD beültetésre és 3 beteget vesztettünk el. A 2014-es évben a listára kerülő betegek száma lényegében nem változott: 76, a felnőtt implantációk száma 25%-kal, a magyar szívtranszplantáció történetében először 51-re nőtt. Négy új LVAD-beültetés és egy LVAD-csere történt. Hét beteg halt meg a várólistán. Az adott időszakban két szívtranszplantációt végeztünk LVAD-beültetés után. Egyik betegünket a szívtranszplantációs műtét során elvesztettük. Hat LVAD esetünknél a túlélés az egy évet, ebből kettőnél a két évet meghaladja. Az elmúlt három év adatai azt mutaják, hogy a növekvő transzplantációs aktivitás szerencsés módon fokozza a listára kerülő betegek számát és mintegy húzza magával a listára történő megajánlásokat. Ugyanakkor látszik, hogy fokozatosan nő azon betegek száma, akik huzamosabb ideig kénytelenek a várólistán maradni. Pontosan ez az a betegcsoport, ahol a végleges eszközként is alkalmazható műszív-terápiával a legnagyobb egészségnyereség lenne elérhető, de ennek teljesüléséhez első lépésben azt kell elérnünk, hogy a betegek időben szívtranszplantációs várólistára kerüljenek.