Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=116389
MOB:2015/3
Szerzők:Sira G.; Duris R.; Kiss Gy.; Koszta Gy.
Tárgyszavak:HAEMORRHAGIA; SZÍVSEBÉSZET; MŰTÉT ELŐTTI ELLÁTÁS; MŰTÉT UTÁNI GONDOZÁS; STATISZTIKA
Folyóirat:Aneszteziológia és Intenzív Terápia - 2015. 45. évf. 1. ksz.
[https://www.doki.net/tarsasag/aneszteziologia/folyoiratok.aspx?web_id]


  Point-of-care tesztekre alapozott szívsebészeti perioperatív vérzés ellátási protokollunkkal kapcsolatos első tapasztalataink / Sira G. [et al.]
  Bibliogr.: p. 17-18. - Abstr. hun., eng.
  In: Aneszteziológia és Intenzívterápia. - ISSN 0133-5405. - 2015. 45. évf. 1. ksz., p. 8-18. : ill.


A szívműtétek magas vérkészítmény igényű beavatkozások. Bár transzfúzió alkalmazása a masszívan vérző betegek esetében többnyire elkerülhetetlen, jól ismertek a vérkészítmények súlyos, a hosszú távú kimenetelt negatívan befolyásoló mellékhatásai is. A jelenleg érvényes szakmai ajánlások a vérkészítmények alkalmazásának visszaszorítását tűzték ki céljukul, így a transzfúziós tevékenység racionalizálását elősegítő, célzott hemosztázis terápia vezetésére alkalmas Point-of-care (POC) tesztek használatát javasolják, a masszív perioperatív vérzés szempontjából jelentős rizikóval rendelkező betegek ellátása során. Klinikánkon 2013-ban a perioperatív vérzések ellátásának hatékonyabbá tétele érdekében új helyi protokoll került bevezetésre, melynek alappilléreit a viszkoelasztikus mérési módszeren alapuló ROTEM(R) vizsgálatok és az általuk szolgáltatott mérési eredményeken alapuló célzott hemostriptikus terápia képezik. Jelen vizsgálatunk célja az új ellátási algoritmus hatékonyságának felmérése volt, a masszív vérzés szempontjából legveszélyeztetettebb, aorta ascendenst érintő műtéten átesett betegek körében. A hemosztázis kontroll hatékonysági fokmérőinek a vérkészítmény felhasználás csökkenését, a posztoperatív vérzés menynyiségének csökkenését, a kisebb reoperáció incidenciát, valamint a kedvezőbb klinikai kimeneteli mutatókat (morbiditás, mortalitás, kórházi tartózkodási idő) tekintettük. Vizsgálatunkat retrospektív módon végeztük. Betegeinket két csoportra bontottuk: a klasszikus csoportba a 2011-ben és 2012-ben operált 83 beteg, míg a POC csoportba a műtéten 2014-ben átesett 58 beteg került. Összegyűjtöttük a vérkészítmény, plazmakészítmény felhasználási, valamint a klinikai kimenetelre vonatkozó információkat, majd a diszkrét paraméterekkel jellemezhető adatok elemzésére négymezős kontingencia táblázatok segítségével chi-négyzet, illetve Fisher-exact teszteket végeztünk. A folyamatos számszerű adatok átlagértékének összehasonlítására, a varianciák előzetes összehasonlítását követően, kétmintás t-tesztet használtunk, ezek szignifikáns eltérései esetén a Kruskall-Wallis teszt került alkalmazásra. Eredményeink alapján a POC csoportban a VVT koncentrátum és FFP felhasználás szignifikánsan csökkent, fibrinogén koncentrátum viszont szignifikánsan több esetben került alkalmazásra. A klinikai kimeneteli mutatók közül az első 24 órában tapasztalt vérzés mennyisége mutatott szignifikáns csökkenést. Eredményeink alapján, tanulmányunk korlátainak ismeretében is, a POC tesztekre alapozott és korszerű készítményekkel végzett vérzés ellátási protokollok széleskörű bevezetését javasoljuk.