A gyógyszerkutatás történetét három fő korszakra lehet osztani. A kezdeti véletlen és individuális felfedezések korát követte a kémiai forradalom, és a nagy áteresztőképességű screen rendszerek, majd a máig tartó perszonalizált medicina és a genomika korszaka. Ma elsődleges a betegségek molekuláris mechanizmusainak (patofiziológia, progresszió, gyógyszer-rezisztencia stb.), illetve genetikai hátterének megértése, s ez egyben kulcsfontosságú az új targetek kijelölésében, elsősorban a perszonalizált medicina és a transzlácionális kutatás szempontjából Jelenleg és a belátható jövőben a biológiai gyógyszerek (elsősorban monoklonális antitestek) és a szignáltranszdukciót módosító kis molekulasúlyú szerek (pl. tirozinkináz-gátlók) az onkológiai és gyulladásos betegségek terápiájának legfőbb irányvonalát képviselik. A polcfarmakológiai kutatások alkalmasak új gyógyszertargetek azonosítására, a meglevők bővítésére, a mellékhatások korai előrejelzésére és régi gyógyszerek új indikációinak felismerésére. Ez a tudományág széles körű összefogást indukál az akadémiai intézetek és a gyógyszeripar között a hatékonyabb és kevésbé toxikus multitarget gyógyszermolekulák tervezése érdekében.