Célkitűzés: A poszt-reszuszcitációs ellátás során gyakori a hemodinamikai instabilitás, amelyet az ilyenkor alkalmazott hipotermia is fokozhat. Ennek ellátásában az invazív hemodinamikai monitorozás és a korai célorientált terápia hasznos lehet, de egyelőre nem áll rendelkezésünkre elég bizonyíték ennek igazolására. Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy az invazív hemodinamikai monitorozás (PiCCO(R) - "pulse indicator continuous cardiac output monitoring") által vezetett terápia befolyásolja-e a betegek kimenetelét. Betegek és módszerek: A sikeresen újraélesztett, eszméletlen betegeinket, akiknél 24 órás hipotermiás kezelést alkalmaztunk, 2 csoportra osztottuk aszerint, hogy terápiájuk során végeztünk-e PiCCO(R) méréseket: PiCCO (n =28), nem-PiCCO (n=12). A két csoportot az alábbi szempontok szerint hasonlítottuk össze: mortalitás, katekolaminigény, intenzív osztályos kezelés és gépi lélegeztetés hossza. A hipotermia hemodinamikai hatásait a PiCCO-csoport betegeinél regisztráltuk. Eredmények: Nem találtunk szignifikáns különbséget a csoportok közt az újraélesztés és hipotermia körülményeit illetően. Az intenzív osztályos tartózkodás hossza (p =1,00), a gépi lélegeztetés hossza (p =0,57) és a mortalitás (p =0,748) is hasonló volt a két csoportban. A PiCCO-csoportban a betegek 71,4%-a, a nem-PiCCO-csoportban csak 58,7%-a kapott katekolamint. Ami a hipotermia hemodinamikai hatásait illeti, szignifikáns különbséget találtunk a szívindex (l/min/m2) hipotermia 12. órájában mért és a felmelegedés után mért értékében: 1,8+-0,5 vs 2,9+-0,9, p <0,001. Ugyanezt találtuk a perifériás érellenállás esetében (SVRI: dynsc/cm3/m2): 3686+-1264 vs. 1627+-414, p <0,001. Következtetés: A PiCCO által vezérelt terápia nem csökkentette a betegek gépi lélegeztetésének és intenzív osztályos tartózkodásának idejét, sem a mortalitást, azonban úgy tűnik, hogy hasznos a poszt-reszuszcitációs ellátás katekolamin terápiájának irányításában. A fenn részletezettek egyelőre előzetes adatok, a vizsgálat folytatását tervezzük.