Az ezredfordulón számos országban hoztak létre munkacsoportokat ellenőrző vagy csekklisták összeállítására és bevezetésére a sebészeti ellátások során kialakuló szövődmények, valamint a halálozási arány csökkentése érdekében. A kutatások során kiderült, hogy a csekklisták használatával a betegbiztonság javult, csökkent a mortalitás és a szövődmények aránya, valamint több pozitív járulékos hatást is megfigyeltek. A bevezetett csekklisták javították a csapatmunkát, a kom­munikációt a műtői munkacsoportokban. A csekklisták bevezetése kevés, míg fenntartásuk minimális anyagi és időbeni ráfordítással nagy megtakarítást eredményezett, ami elsődlegesen a műhibaperek költségeiben, illetve a szövődmények kezelési költségeiben jelent meg. A betegbiztonság érdekében többféle csekklistát alakítottak ki, melyek közül három, az Egészségügyi Világszervezet csekklistája, a Universal Protocol és a Sur­gical Patient Safety System tűnik a szakirodalmi adatok alapján a legrészletesebben tárgyaltnak és legszélesebb körben felhasználtnak. Ezek közös tulajdonságai, hogy szignifikáns mértékben csökkentették a szövődmények arányát és a halálozási arányt, javították a betegbiztonságot, a csapatmunkát és a kommunikációt. A fő kü­lönbség felhasználásukban és időzítésükben van. Közleményünkben bemutatjuk a leggyakrabban használt csekklistákat, azok előnyeit, esetleges hátrányait, végezetül pedig helyzetképet adunk hazai példákkal a ma­gyar tapasztalatokról.