A nukleáris medicinában rosszindulatú daganatok csontáttéteinek kereséséhez leggyakrabban 99mTc-mal jelölt metilén-difoszfonát (MDP) vegyületet használnak planáris vagy SPECT-módú gamma-kamerás leképezéssel. A PET/CT-képalkotásban ennek analógja a 18F izotópot tartalmazó NaF felhasználása egésztest-leképezésre alacsony dózisú CT-vel kiegészítve. A NaF-t ebben az indikációban már 1962-ben bevezette Blau munkacsoportja a hagyományos szcintigráfiába, azonban a 1970-es években teljesen kiszorította a 99mTc-MDP, könnyebb hozzáférhetősége és az egyfotonos leképezésben kedvezőbb sugárfizikai tulajdonságai miatt. A nyomjelző "reneszánszát" több körülmény együttállása hozta meg: a PET(/CT)-kamerák elterjedése, az orvosi ciklotronok és automatizált radiokémiai laborok kifejlesztése, valamint a 2009-ben váratlanul kialakult 99Mohiány több gyártó reaktor leállása miatt. A szerző bemutatja a 18F-NaF PET/CT-vizsgálat előnyeit és hátrányait a hagyományos csontszcintigráfiával összevetve, továbbá eseteket is bemutat saját vizsgálataikból.