A krónikus, gyógyhajlamot nem mutató lábszárfekélyek komoly népegészségügyi és szocioökonómiai problémát jelentenek, az általuk okozott betegségteher csak becsülhető. A sebkezelés hatékonyságát, a sebgyógyulás idejét meghatározza a megfelelő diagnózis mielőbbi felállítása. A szerzők tárgyalják a lábszárfekély, mint polietiológiás tünet hátterében álló leggyakoribb kórokokat, (differenciál)diagnosztikai szempontokat, az oki terápia mellett a különböző sebstádiumok kezelését, nem taglalva az alapellátásban nem elérhető terápiás lehetőségeket, mint pl. a negatívnyomás-terápiát.