A központi idegrendszeri tumorok terápiájában a sebészeti tumor eltávolítás és a sugárterápia különböző formái mellett újabban különböző kemo- és célzott terápiás szerek (temodal, bevacizumab) is egyre nagyobb szerephez jutnak. A terápia hatékonyságának megítélésében a különböző noninvazív képalkotók, ezek közül is az MR-vizsgálat szerepe vitathatatlan. A leggyakoribb primer agytumor a glioblastoma multiforme (GBM) kezelése során bevezetett kombinált kemoterápia (Stupp-protokol) kapcsán az eddig is nagy diagnosztikai problémát okozó recidiva, sugárnekrózis elkülönítése mellé az új terápiával összefüggő, nehezen megítélhető elváltozások jelentek meg (pszeudoprogresszió, pszeudoregresszió), amelyek ismerete és elkülönítése alapvetően befolyásolja a beteg sorsát. Jelen közlemény ezen elváltozásokkal kapcsolatos, képalkotói szemszögből ismert új szemléletet és problémákat ismerteti.