A szteroid hormonok kétfunkciós szerepe: a prosztatarák terápiáj ának a következményei / Paul Matthew
Bibliogr.: p. 182-183. - Abstr. hun.
In: Onkológia. - ISSN 2062-7041. - 2014. 4. évf. 4. sz., p. 177-183. : ill.
Jelenleg az androgén-jelző tengely ablációja a domináns téma a prosztatarák fejlődő gyógyászatában. Az androgén bioszintézis és androgén-receptor (AR) funkció nagyon erős inhibitorai hivatalosan javították a túlélést a kasztráció-rezisztens metasztatikus betegség esetében. Az androgén ablatív stratégiákkal szembeni ellenállás különböző mechanizmusokból ered. Már hosszú ideje érdeklődést mutatnak azok a stratégiák, amelyek hozzájárulnak a hormonterápia sikereinek a megőrzéséhez és kiterjedéséhez a rezisztencia megjelenésének csökkentése mellett. A preklinikai modellekben, a szakaszos hormonális ablatív stratégiák késleltetik a fenotipusok által vezérelt őssejtek rezisztenciájának a megjelenését, viszont a klinikai vizsgálatok azt figyelték meg, hogy a hormonszegény betegségek nem gyengébbek, mint a folyamatos androgén abláció. A kasztrációrezisztens betegség esetében a tesztoszteron terápiás kezelésre való választ és a szubjektív életminőség javulását észlelték, de így is van tüneti és életveszélyes betegséggyorsulás. A szteroid hormonok multifunkcionális és paradox szerepe a proliferáció és differenciálódás szabályozásában, valamint sejthalál esetében, mélyebb megértést igényel. Azon molekuláris biomarkerek hiánya, amelyek előrejelzik a hormonkiegészítés kimenetelét egy adott klinikai összefüggésben, továbbra is akadályt jelent az egyénre szabott terápia esetében. A hormonokra válaszoló kétfázisú minták azonosíthatók in vitro, és az endokrin-szabályozott neopláziák, amelyek hosszas hormonnélkülözés során szaporodnak, elsősorban a nemi szteroid szupresszióban jelennek meg. Ez az áttekintés a prosztatarák androgén terápia tanulmányozásához szükséges transzlációs keretrendszer jelentőségét vizsgálja.