A VI. Magyar Kardiovaszkuláris Konferencián jelentős változásokat hajtottunk végre a 2011-es ajánlásunkhoz képest. Az igen nagy kockázatba először soroltunk be minden egyes kardiovaszkuláris (CV) betegséget. Ide került újdonságként a familiáris hypercholesterinaemia is, a célszervkárosodással járó diabétesz és a krónikus vesebetegség (GFR<30 ml/min/1,73 m2 ) mellé. A nagy kockázatban maradt a szubklinikus ateroszklerózis, a diabétesz önmagában, a krónikus vesebetegség, valamint az egyes súlyos rizikófaktorok is (önállóan). A 4 nagy rizikófaktor területén elhízásban csak opcionálisan fogadtuk be a szigorú BMI és haskörfogat célértékeket. A diétás kezelésben a low-calorie, low-carb, high-protein diétát javasoltuk. A lipidológiai ajánlásunkat megerősítette a novemberben megjelent IMPROVE-IT-vizsgálat, amelyben a simvastatinhoz adott ezetimib szignifikánsan csökkentette a CV-eseményeket. Amíg a 2013-as ACC/AHA ajánlás sem a non statin terápiát, sem a célérték szisztémát nem támogatta, ez az új evidencia megerősítette a statin-ezetimib kombinációt, és az 1,8 mmol/l-es LDL-Ch célértéket. Hipertóniában 140/90 hgmm, diabéteszben 140/85 Hgmm és nephropathia+proteinuria esetén 130/80 Hgmm-es célértéket állapítottunk meg. Diabéteszben újdonság, hogy lehetőség legyen egyedi kezelési célértékre, így céltartomány került kitűzésre a HbA1c esetén (6,0-8,0%). Az éhomi és posztprandiális célérték maradt 6,0 mmol/l, illetve 7,5 mmol/l. A CV-protektiv, preventív terápiát főként a kardiológusok, a perifériás érbetegségét az angiológusok állították össze. Az életmód-változtatásokban javasolt célkitűzések nem igen változtak a 2011-es óta, a dohányzás, a táplálkozás és a fizikai aktivitás területén.