A mellkas röntgenvizsgálattal történő kötelező lakosságszűrés bevezetésére az akkor magas tbc megbetegedési arány miatt a múlt század hatvanas éveiben került sor. Teljes kiépülésekor 135 stabil és 48 mobil egység működött az országban. A hetvenes években a lakosság 95%-a vett részt szűrésen és a tbc-s betegek 63%-át fedezték fel szűréssel. A nyolcvanas évektől, a tbc visszaszorulásával csökkenni kezdett a szűrések száma. 1998-ban jogszabály módosítás történt, amely csak a magas átfertőzöttségű megyékben írta elő a kötelező szűrést. A tbc további csökkenésével 2014-ben már az újonnan felfedezett tbc-s eseteknek csupán a 23%-át fedezték fel szűréssel. Addig, amíg 1970-ben 10 000 szűrés alkalmával hét, addig 2014-ben már csak egy beteget emeltek ki. 2014-ben újabb jogszabály módosítás történt, amely megszüntette a kötelező lakosságszűrést és a szűrést a tbc szempontjából kiemelt kockázati csoportok körében rendeli el. Emellett érvényben marad a foglalkozás egészségügyi okból, a tbc-s kontaktok kötelező szűrése és a 40 éves kor feletti önkéntes szűrés. Jelenleg 105 stabil és 13 mobil egység működik. 2014-ben már csupán 1,6 millió szűrés történt. A tbc-re fordított költségeknek azonban még így is a kétharmadát, 1,8 milliárd Ft-ot fordítunk a szűrővizsgálatokra. Át kellene gondolnunk, hogy a ma már kevésbé hatékony szűrési módszer költségeinek egy részét más prevenciós területekre, illetve a tbc-s betegeket otthonukban ellátó védőnői szolgálat megerősítésére lehetne fordítani. Igaz ez akkor is, ha tudjuk, hogy a tbc szűrés mintegy melléktermékeként jelentős számú, évente mintegy 1300-1500 tüdőrákos beteget is kiemeltek az elmúlt évtizedekben. Ez az összes beteg 13%-át jelenti, akiknek ezzel valóban jobb túlélési esélyeik lehetnek. A megfelelő megoldás azonban a nemzetközileg elfogadott evidencia alapú tüdőrák szűrés bevezetése lenne a megfelelő kockázati csoport számára. Ez lehet a tüdőszűrés jövője. Ennek érdekében az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben tüdőrák szűrési modell zajlik. Nemzetközileg is úttörő módon az LDCT és a DTS módszerek összehasonlításával keresik a szakmailag megfelelő, költséghatékony, szélesebb körben is bevezethető tüdőrák szűrési módszert.