A parathormon (PTH) pontos és megbízható ismerete a mellékpajzsmirigy és csontanyagcsere betegségek diagnózisában és a kezelés követésében elengedhetetlen. Krónikus veseelégtelenségben kialakuló osteodystrophia típusainak elkülönítésében illetve az erre alkalmazott terápia monitorozásában is jelenleg az egyetlen non-invazív módszer a PTH meghatározása. A PTH szintjének ismeretére alapozott algoritmusokat a klinikai gyakorlatban kiterjedten alkalmazzák, ezért különösen fontos, hogy a laboratóriumban meghatározott érték a biológiailag hasznosítható metabolitról adjon információt. Ennek érdekében az elmúlt évtizedek folyamán és napjainkban is egyre újabb és újabb generációs PTH meghatározási módszereket fejlesztenek ki. Ma már a 4. generációs PTH módszer birtokában a hormonszintek értékelésénél a módszerek közötti eltéréseket is mérlegelni kell. Ezen túl a PTH szintek értelmezésekor elengedhetetlen a D-vitamin ellátottság ismerete, úgy a normális, mint a beszűkült vesefunkció esetében is. Az utóbbi évtizedekben nyilvánvalóvá vált, hogy még az egészséges lakosság körében is a D-vitamin hiány magas arányban fordul elő az egész világon. A jelen szakmai irányelvek a szérumban mért összes 25-hidroxy-D-vitamin [25(OH)D] szint meghatározását ajánlják a D-vitamin státusz megítélésére, holott annak szintje nem lehet azonos a szövetek számára hozzáférhető biológiailag hasznosítható frakcióval, mivel fehérjékhez kötve kering. Ezen túl napjainkig sem egyértelmű, hogy melyik az a 25(OH)D szint, amelyet ideálisnak ítélhetünk meg. Jelen összefoglaló közleményünkben a fenti kérdésekre térünk ki, egyrészt az irodalmi adatok, másrészt saját klinikai és laboratóriumi tapasztalataink elemzése alapján.