Bevezetés: Magyarország népessége változó ütemben, de folyamatos csökken, miközben a huszonéves nők körében romlik a gyermekvállalási hajlandóság és a szülések egyre későbbi életkorra tolódnak. Célkitűzés: Feltárni a késői gyermekvállalás mögött meghúzódó okokat. A munkahely relációjában, a nők munkában töltött idejének és a gyermekek napközbeni ellátásának analízise. A tervezett és a megvalósult gyermekszám közötti diszkrepancia és a késői szülés kockázatáról kapott tájékoztatás vizsgálata. Módszer: Célcsoporton belüli, nem véletlenszerű mintavétellel, anonim adatgyűjtés történt, saját szerkesztésű kérdőívvel. A vizsgálat célcsoportját 85 olyan édesanya képezte, akik legfeljebb 5 éves gyermeket nevelnek és legalább 35 évesek voltak a szüléskor. Kizárást jelentett az egészségügyi indokból elhalasztott gyermekvállalás. Az elemzés x2 próbával, Fisher's Exact teszttel, SPSS 20.00 programmal történt. Eredmények: A párkapcsolati problémák, a kedvezőtlen anyagi helyzet a legjelentősebb okai a késői gyermekvállalásnak. A 35-39 éves életkorban szült nők, döntően az első házasságukban élnek, az idősebbek többsége újraházasodott (p=0,014). A magasan kvalifikáltak kevésbé érezték a gyermekvállalást anyagi tehernek (p=0,002). A minta idősebb csoportja, hosszabb időt tölt naponta munkahelyén (p <0,01), ők nagyobb arányban veszik igénybe gyermekek napközbeni ellátását (p=0,013). A tervezett gyermekszámhoz képest, a megvalósult kevesebb, a vallásukat intenzíven gyakorlók a nem tervezett gyermekeiket is megszülik (p <0,01). A késői gyermekvállalás kockázatáról a tájékoztatás hiányos. Megbeszélés: A társadalmi változások fordulatot idéztek elő a családok működésében, a gyermekvállalás időzítésében. A nők megváltozott helyzetét javítaná a részmunkaidős, rugalmas foglalkoztatási rendszer, egy olyan társadalom, ahol a gyermekvállalás érték. Kiemelt védőnői feladat a késői gyermekvállalás rizikótényezőiről nyújtott tájékoztatás.