A kedvezőtlen demográfia folyamatok, mindenekelőtt a születések számának csökkenése, a családromboló folyamatok Nyíregyháza lakosságának demográfiai jellemzőit is kedvezőtlen irányba befolyásolták, és a folyamatok intenzitása számos esetben meghaladta az országost. A születések és halálozások egyenlege csupán az utóbbi évektől mutat permanens hiányt. Ezzel egyidejűleg mérsékelt nyereséget jeleznek a vándormozgalmi folyamatok, melynek forrása a külföldi vándormozgalom. A lakosság korösszetétele a felnőtt korúak viszonylag magas arányát mutatja, miközben az időskorúaké az átlagosnál alacsonyabb. Mindez kedvezően befolyásolja a népesség társadalmi értelemben vett eltartási kötelezettségét. Ugyanakkor a városban is fokozódik a népesség elöregedése. A családi állapot szerinti struktúra változása követi az általános trendet, öszszefüggésben a házasság intézményének egyre kedvezőtlenebb megítélésével, stabilitásának csökkenésével. Mindazonáltal a nőtlenek, hajadonok részaránya alacsonyabb az átlagosnál, a házasoké pedig magasabb. Ezzel együtt az elváltak súlya átlag feletti. A népesség iskolázottsági szintje igen figyelemre méltóan javult. A változások dinamikáját jól mutatja, hogy a 25-29 évesek körében a diplomások aránya a megyeszékhelyeket tekintve Budapest, Szeged és Debrecen után a legmagasabb. A lakosság gazdasági aktivitás szerinti szerkezete a megyeszékhelyekkel való összehasonlításban magas szintű munkanélküliséget jelez, és a kedvezőtlenebbek közé tartozik a foglalkoztatási ráta is, mindazonáltal a foglalkoztatási színvonal olyan nagyvárosokénál jobb, mint Debrecen, Pécs, Miskolc. A háztartási, családi jellemzők a tradíciók változatlanul nagyobb szerepét mutatják a városban, ugyanakkor intenzíven zajlanak azok a folyamatok (pl. az egyedülállók táborának bővülése), melyek a háztartások elaprózódásához, a párkapcsolatok szerepének zsugorodásához vezetnek, és az egyszülős családok aránya a válások magas száma miatt átlag feletti.