Viszonylag kevés kutatás foglalkozik az izmok manuális nyújtásának hatásával a gerinc aktív mozgástartományának növelésére. Bizonyítható, hogy a "hold-relax" (HR) technika növeli a mozgástartományt a végtagok esetében, ami felveti a gondolatot, hogy hasonló kedvező eredmények érhetőek el a gerinc esetében is. Ennek a tanulmánynak a célja, hogy megvizsgálja a HR technika (törzshajlító izmok esetében) és a hátizmok aktív hajlításának és feszítésének hatását a háti mobilitásra, különösképpen egészséges emberek esetén. A vizsgált csoport 30 mozgásterápiás hallgatóból állt (22 és 38 év közötti), akiknek véletlenszerűen kiosztottunk "A-B" vagy "B-A" gyakorlatsorozatokat, úgy, hogy a gyakorlatsorozatok között legalább 7 nap teljen el. Az "A" gyakorlat a törzs hasi izomzatának HR kezeléséből, míg a "B" gyakorlat aktív hátizomfeladatok végzéséből állt. Kettős inclinometer segítségével minden gyakorlatsorozat előtt megmértük a hát aktív mozgástartományát. Páros t-teszteket alkalmaztunk a gyakorlatok előtti és utáni aktív mozgástartomány összehasonlítására mindkét csoport esetében, továbbá vizsgáltuk a tanulási hatást és azt, hogy a hatások mennyire bizonyultak tartósnak. Statisztikailag szignifikáns javulás mutatkozott (3o; p=0.006) a hát extensio-jában a törzs hajlító izmainak HR módszerrel történő edzését követően, azonban nem mutatkozott szignifikáns eredmény flexio esetében. Az aktív hátizomfeladatok végzése nem eredményezett szignifikáns javulást sem a hátizmok flexio fának, sem extensio-jának tartományában. Sem tanulási hatást, sem hosszútávú hatások nem voltak kimutathatóak. A HR technika hatásos eszköz lehet a fájdalommentes alanyok esetében a háti gerinc aktív mozgástartományának növelésére és további vizsgálatok szükségesek tünetekkel rendelkező populáció esetén, továbbá a háti gerinc minimális klinikai differenciának a meghatározásához.