Az abszolút monocytaszám prognosztikus értéke krónikus lymphoid leukaemiában / Szerafin László, Jakó János, Riskó Ferenc
Bibliogr.: p. 596-597. - Abstr. hun., eng.
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2015. 156. évf. 15. sz., p. 592-597. : ill.
Bevezetés: Az alacsony perifériás lymphocyta- és magas monocytaszám kedvezőtlen prognózisra utal különböző típusú lymphomákban és egyéb daganatos megbetegedésekben. Krónikus lymphoid leukaemiában azonban az abszolút monocytaszám prognosztikus értékéről csak kevés adat ismert. Célkitűzés: A szerzők krónikus lymphoid leukaemiás betegeik diagnóziskor mért abszolút monocytaszámának hatását vizsgálták a kezelésig eltelt időre és a túlélésre. Módszer: 2005. január 1. és 2012. december 31. között diagnosztizált 223 krónikus lymphoid leukaemiás beteg adatait rögzítették. Értékelték a kezelést igénylő betegek arányát, a kezelésig eltelt idő és a túlélés relatív kockázatát, valamint a halálokokat a Rai-stádiumtól függően, a CD38-, ZAP-70-pozitivitásnak és az abszolút monocytaszámnak megfelelően. Eredmények: Rai 0, I., II., III. és IV. stádiumban a betegek 21,1%-a, 57,4%-a, 88,9%-a, 88,9%-a és 100%-a, CD38-, illetve ZAP-70-pozitivitás esetén a betegek 61,9%-a, illetve 60,8%-a, továbbá, ha az abszolút monocytaszámuk <0,25 G/l, 0,25-0,75 G/l és >0,75 G/l volt, akkor a betegek 76,9%-a, 21,2%-a és 66,2%-a szorult kezelésre. A kezelés elkezdéséig tartó medián idő, illetve a túlélés medián ideje a monocytaszámtól függően 19,5, 65 és 35,5 hónap, illetve 41,5, 65 és 49,5 hónap volt. A kezelésmegkezdés szükségességének relatív kockázata, RR = 1,62 (p<0,01) volt a 0,25 G/l alatti vagy 0,75 G/l feletti és a 0,25-0,75 G/l abszolút monocytaszámú betegek összehasonlításakor, míg a túlélésé RR = 2,41 (p<0,01) volt, ha a 0,25 G/l alatti és feletti abszolút monocytaszámú betegeket hasonlították össze. A relatív kockázatok Rai 0 stádiumú betegekben vizsgálva is szignifikánsak maradtak. A fő halálokok alacsony abszolút monocytaszám esetén fertőzések (41,7%) és a krónikus lymphoid leukaemia (58,3%), míg közepes és magas monocytaszámnál elsősorban egyéb daganatok (25,9% és 35,3%) és egyéb kórokok (48,1% és 11,8%) voltak. Következtetések: Az alacsony és a magas abszolút monocytaszámú betegek kezeléséig eltelt időtartam rövidebb, mint a köztes alcsoportba tartozóké. Az alacsony abszolút monocytaszám - a fertőzéses szövődmények és a krónikus lymphoid leukaemia miatt - megnövekedett halálozással társul. Az abszolút monocytaszám Rai 0 stádiumban is többlet prognosztikus információt tud adni.