Figyelemhiányos-hiperaktivitás zavarral "frissen" diagnosztizált, kezelésben még nem részesülő gyermekek és serdülők életminősége / Velő Szabina [et al.]
Bibliogr.: p. 416-417. - Abstr. hun., eng.
In: Psychiatria Hungarica. - ISSN 0237-7896. - 2014. 29. évf. 4. sz., p. 410-417. : ill.
Bevezetés: A figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar (ADHD) a gyermekek 3-12%-át érintő gyermekpszichiátriai kórkép. Ezen zavarral élők esetében számos szociális és érzelmi károsodással számolhatunk. Az ADHD-val élők életminőségének vizsgálatai a legtöbb esetben alacsonyabb életminőséget állapítottak meg e kórképpel diagnosztizált gyermekek esetében, mint egészséges gyermekeknél. Vizsgálatunk célja az ADHD-val diagnosztizált gyermekek és serdülők életminőségét az alábbi szempontok alapján megvilágításba helyezni: kor, szülő-gyermek általi megítélés, kontrollcsoporttal történő összehasonlítás az életminőség számos dimenziója mentén. Módszerek: A vizsgálat klinikai csoportját a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban azon gyermekek alkotják, akik "friss" ADHD diagnózissal kerültek oda, és még nem részesültek kezelésben. A kontrollcsoport gyermekeit általános iskolákból vontuk be, akinél nem áll fenn ADHD és nem állnak pszichológiai vagy pszichiátriai kezelés alatt. Vizsgálatunkhoz a Gyermek Mini International Neuropsychiatric Interview, valamint az Intervertat Lebensqualitüt Kindern und Jugendlichen kérdőívet alkalmaztuk. Eredmények: Kontrollcsoporttal összehasonlítva az ADHD diagnózisú gyermekek saját beszámolójuk alapján számos területen (iskola, kortárs kapcsolatok, általános) szignifikánsan alacsonyabb életminőségről számoltak be, mint az egészséges gyermekek, míga szülők beszámolója szerint minden területen szignifikánsan alacsonyabb életminőséggel jellemezhetők. A szülők szignifikánsan rosszabbnak ítélik meg gyermekük életminőségét a legtöbb területen (iskola, család, kortárs, idegi/lelki, általános), mint a gyermek maga. Az ADHD diagnózisú serdülők 3 dimenzióban (iskola, kortárs kapcsolatok és általános) alacsonyabb életminőséggel jellemezhetőek az ADHD diagnózisú gyermekekkel szemben, míg a gyermekek esetében ez egy dimenzióban (kortárs) áll fenn. Következtetés: Vizsgálatunk alapján az ADHD-val diagnosztizált gyermekek rosszabb életminőséggel jellemezhetők számos dimenzióban az egészségesekhez képest, valamint az ADHD diagnózissal élők közötti különbségek az életminőségük megítélésében összefüggenek életkorukkal. Vizsgálatunk továbbá felhívja a figyelmet a szülő és a gyermek általi életminőség megítélés különbségeire.