A szerző betekintést nyújt az infektológia aktuális hazai és kapcsolódó nemzetközi folyamataiba. Az elmúlt két évtized szinte valamennyi jelentősebb járványát újonnan felfedezett vírusok okozták. A bakteriológiai diagnózis alapja ma is a tenyésztés, és a tenyésztett mikroba azonosítása olyan újabb módszerekkel, mint a mátrix közvetítésével végzett lézerdeszorpciós ionizáció - repülési idő tömegspektrometria [MALDI--TOF (matrix-assisted laser desorption ionization - time of flight mass spectrometry)] vagy a peptid nukleinsav fluoreszcens in situ hibridizáció. A molekuláris diagnosztikát rutinszerűen alkalmazzák a hepatitis C, herpesencephalitis és az immundeficiens betegek vírusinfekcióinak kezelése során. A baktériumok rezisztenciájának fokozódásával egyidejűleg megtorpant az újabb antimikrobás szerek fejlesztése. Az elmúlt évtized nagy járványai közé tartoznak a SARS coronavirus, a H1N1 influenza pandémia, a MERS coronavirus, a jelenleg zajló Ebola-vírus-járvány vagy az E. coli okozta járvány haemolyticus uraemiás szindrómával. A globális felmelegedés hatására korábban nem honos betegségek jelentek meg Európában, mint a nyugat-nílusi láz, a chikungunya-láz, más betegségek, mint például a kullancsencephalitis vagy a leishmaniasis endémiás területe pedig kiterjedt. Csaknem feledésbe merült járványos betegségek ütötték fel ismét fejüket, mint a kanyaró a környező országokban, a hepatitis A és a Q-láz itthon. A Clostridium difiicile a leggyakoribb nosocomialis fertőzések közé lépett. Eközben a HIV-fertőzés, a hepatitis B és C kezelésében és gyógyításában jelentős eredmények születtek. Az élelmiszer-biztonság jelentőségét a salmonellosis, campylobacteriosis és a listeriosis esetek száma jelzi. Az infektológiának és a klinikai mikrobiológiának stratégiai szerepe van a betegségek felismerésében, kezelésében, az infekciókontrollban, az oktatásban és a tudásbázis megőrzésében. Ezeket a funkciókat komolyan veszélyezteti a szakemberhiány, az elvándorlás és az infektológiai osztályok megszűnése.