Magyarország lakosságának 0,5-0,7%-a lehet fertőzött hepatitis C-vírussal, jelentős részük erről nem tud Az időben felfedezett fertőzés gyógyítható, ezzel elkerülhetők a későbbi következmények és szövődmények (májzsugor, májrák, ezek következményei), megtartható/visszaállítható a munkaképesség és az életminőség, nő a betegségmentes várható élettartam. Mindez egyúttal a továbbfertőzés veszélyének megállítását, a későbbi súlyos májbetegségekből adódó egészségügyi ráfordítási igény jelentős csökkenését eredményezi. Hazánkban a vírus által okozott krónikus májgyulladás első kezelésére a pegilált interferon-alfa és ribavirin kettős kombinációt, míg az ezzel meg nem gyógyuló betegek közül a leginkább rászorulóknál további ún. első generációs proteázgátló készítményekkel (boceprevir, illetve telaprevir) kiegészített hármas kombinációt használunk Bár utóbbiak jelentős előrelépést jelentettek a betegség kezelésében, és a hazánkban erre jogosult, korábbi kettős kezelésre meg nem gyógyult, előrehaladott fibrosis stádiumú betegek mintegy felénél tartós vírusmentességet eredményeznek, a betegek jelentős része ezekkel a készítményekkel nem gyógyítható meg, egyúttal jelentősek a mellékhatásait. 2013-2014-ben újabb, direkt a vírus ellen ható készítmények kerültek törzskönyvezésre a világ különböző térségeiben (asunaprevir, daclatasvir, simeprevir, sofosbuvir), más készítmények törzskönyvezése pedig néhány hónapon belül várható (dasabuvir, ledipasvir, ombitasvir, ritonavirrel felerősített paritaprevir). Ezeknek a készítményeknek az interferon nélküli kombinációival, ribavirin hozzáadásával vagy a nélkül, még az eddig legnehezebben gyógyítható, korábbi kezelésre nem reagáló, előrehaladott fibrosis stádiumú betegek is 90%-os vagy e feletti eséllyel válhatnak vírusmentessé. Az összefoglaló a már törzskönyvezett, vagy közvetlenül törzskönyvezés előtt álló, interferonmentes kombinációban hatékony készítmények meghatározó klinikai vizsgálatait mutatja be.