Az elmúlt évtizedekben a citokinek pontos megismerése új távlatokat nyitott a krónikus gyulladásos betegségek kezelésében. Ahhoz, hogy a proinflammatorikus citokinek gátlásán alapuló célzott immunterápiát fejleszthessenek ki, szükség volt a monoklonális antitest előállítás lépéseinek kidolgozására, illetve az antitesttel szembeni ellenanyag-képződés csökkentése érdekében a technológia folyamatos fejlesztésére. Jelenleg a klinikumban a monoklonális antitestek három formája érhető el: a kiméra, a humanizált és a legkisebb ellenanyag-képződést indukáló teljesen humán monoklonális antitestek. A krónikus gyulladásos bélbetegségek kezelésében a mai napig egyedül a proinflammatorikus citokinkaszkád beindítása szempontjából fontos szereplő, a számos biológiai aktivitással rendelkező tumornekrózis faktor-(TNF-) alfa blokkolására kifejlesztett monoklonális antitestek alkalmazhatók sikerrel. Az infliximab 1999-es (Crohn-betegség, majd 2012-es (colitis ulcerosa) törzskönyvezését követően az Európai Unióban az Európai Gyógyszerügynökség 2013 júliusában engedélyezte a golimumab, egy humán monoklonális antitest törzskönyvezését colitis ulcerosa indikációban. A golimumab modern, transzgenikus gyártási technológiájának köszönhető stabilitása, magas biológiai féléletideje és alacsony inhibitorkoncentrációja alapján várhatóan 4 hetente egyszeri adagolás mellett is kellő hatékonyságú lesz a colitis ulcerosa kezelésében.