A szálló por szennyezettség egészségkárosító hatásának becslése néhány hazai városban / Bobvos János [et al.]
Bibliogr.: p. 24-26. - Abstr. hun., eng.
In: Egészségtudomány. - ISSN 0013-2268. - 2014. 58. évf. 3. sz., p. 11-26. : ill.
Az EU 2013-at a levegő évének nyilvánította abból a célból, hogy előtérbe helyezze azokat az akciókat, amelyek hozzájárulnak a levegő minőségének javításához az Európai Unióban. A légszennyezés az egyik legfontosabb környezetegészségügyi kockázat, csökkentésével jelentősen mérsékelhető a légzőszervi és kardiovaszkuláris megbetegedések és a tüdőrák globális betegségterhe. A szennyezett levegőjű városokban a halálozás 15-20%-kal magasabb, mint tiszta levegőjű környezetben. Az emissziós és immissziós adatok értékelése a 2002 óta nem az egészségügy feladata. Tárcánkhoz a levegőszennyezés rövid- és hosszú távú egészségkárosító hatásának becslése és a lakosság tájékoztatása tartozik. A levegőszennyezés hatásainak vizsgálatára környezetegészségügyi hatásbecslést végeztünk nemzetközi módszertan alapján 14 online monitor állomással rendelkező nagyváros (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tatabánya, Várpalota, Veszprém) esetében 2005-2010 közötti időszakra. A napi légszennyezettségi adatok az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat online mérőállomás adatbázisából származnak, Egészségi végpontként a külső okok nélküli összes halálozást (BNO-10: A00-R99) vizsgáltuk a teljes városi populációkra. A légszennyezés rövid távú hatását a PM10; míg a hosszú távú hatást a PM2,5 (PM10 értékekből 0,58-as faktor alkalmazásával származtatott) esetén értékeltük a WHO AirQ2.2 programja és az APHEKOM sokközpontú vizsgálat módszertana szerint. Elemeztük a légszennyezés javítása esetén várható egészségnyereséget többféle szcenárió alapján, a rövid távon elkerülhető halálozást a következő esetekben számoltuk: a napi PM10 határértéket (50 mikrogamm/m3) meghaladó koncentrációjú napokon a PM10 csökkentése 50 mikrogamm/m3-re; az éves PM10 értékek csökkentése 5 mikrogamm/m3-el, valamint 20 mikrogamm/m3-re. Az elkerülhető halálozást és életév nyereséget a következő módon számítottuk: az éves PM2,5 értékek csökkentése 5 mikrogamm/m3-el, valamint 10 mikrogamm/m3-re. Hazánk levegőminősége 2005-2010 között jelentősen javult, a legkedvezőbb év 2009 volt, amikor sehol nem történt éves határérték túllépés, 2010-ben is csak egy állomáson, a 2005-ben és 2006-ban volt a legmagasabb a szennyezettség. Évente átlagosan 49 fővel csökkent volna a 14 városban a halálozás, ha a határérték feletti napok szennyezettségét 50 mikrogamm/m3-re sikerült volna csökkenteni. Amennyiben a PM10 szennyezettség minden nap 5 mikrogamm/m3-el csökkent volna, Budapesten 67 ember életét lehetett volna megmenteni, míg a kisebb lakosságú városokban (Eger, Salgótarján, Székesfehérvár) 2-2-esetet lehetett volna megelőzni; a 14 városban az egészség nyereség évente 105 főre emelkedett volna. Évente átlagosan 211 halálesetet lehetne elkerülni, ha az éves PM10 koncentrációt 20 mikrogamm/m3-re lehetne csökkenteni. A levegőminőség hosszú távú egészségkárosító hatása a PM2,5 koncentráció csökkentése révén érhető el. A 14 város összességére vonatkozóan megállapítható, hogy a PM2,5 éves átlagértékek 5 mikrogamm/m3-el történő csökkentése évente átlagosan kb. 1050 halálesetet előzhetne meg, ami életév nyereségre számolva minden városban kb. 3,5 hónapot jelentene egy 30 éves ember esetében. Amennyiben az éves átlagértékeket 10 mikrogamm/m3-re tudnák csökkenteni, az összes megelőzhető halálesetek száma átlagosan 1570 esetre emelkedne évente, életév nyereségben kifejezve átlagosan 2,4 hónap (Pécs) és 12,8 hónap (Várpalota) között alakulna ez a továbbélési mutató a városokban.