A COPD progresszív légzés korlátozottsággal járó krónikus megbetegedés, amely egyrészt a légzéssel járó panaszokkal, tünetekkel (nehézlégzés, köhögés, köpetürítés), másrészt extrapulmonalis tünetekkel (fogyás, anaemia, vázizom atrophia), és jelentős társbetegségekkel (szív- és érrendszeri betegségek, tüdőrák, osteoporosis) jellemezhető. A vezető halálokok egyike. Világszerte 210 millió beteget érint, és mind a morbiditása, mind a mortalitása növekszik. Prevalenciáját Európában 2,1% és 26,1% közé teszik a szakértők, a prevalencia megoszlását ország specifikus tényezők, az életkori csoportok és az adatgyűjtés módja befolyásolja. A WHO szerint 2030-ra a 3. leggyakoribb halálok lesz a világon. A COPD-nek komoly gazdasági és szociális következményei is vannak, ezért fontos népegészségügyi probléma. Történetileg a COPD diagnózisa és a súlyosság megítélése a légzési áramlás korlátozottságának megítélésén alapul. A GOLD eredetileg 4 csoportba osztotta a COPD-t a FEVl alapján: enyhe (I), közepes (II), súlyos (III) és nagyon súlyos (IV) 2011-ben ezután megtörtént a GOLD-beosztás revíziója a tünetek pontosabb megítélése és az exacerbáció rizikó meghatározásának szükségessége miatt. Az új beosztás holisztikus megközelítést tesz lehetővé a COPD klasszifikációjában a tünetek, exacerbációs frekvencia és a tüdőfunkciók megítélésére, a célzott terápia elbírálása szempontjából. A megjelenő tünetek, panaszok nem csak a súlyossággal állnak összefüggésben, de a tünetek változékonysága és azok társulása, pl. a köhögés, a váladékképződés, a kifulladás, az életminőséget is jelentősen befolyásolják. A tünetek változékonysága megjelenhet napszaki változékonyságban (reggeli-esti tünetek), heti-szezonális változékonyságban, de a legtöbb beteg az ébredéskor és az éjszaka jelentkező panaszokról számol be. Megjegyzendő, hogy az éjszakai tünetek nagy része nem magával a COPD-vel, mint inkább annak társbetegségeivel (pl.: szívelégtelenség) áll összefüggésben. Az éjszakai tünetek a pihenést zavarják, a kora reggeli tünetek jelentősen befolyásolják az ébredéssel és a reggeli készülődéssel kapcsolatos tennivalókat. A tünetek a beteg egész napját végigkísérhetik otthon és a munkában is. Ezt az életminőséget jelentősen befolyásoló állapotot vizsgálja a Real World COPD vizsgálat 2011 júniusa és szeptembere között gyűjtöttek adatokat Francia-országban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és az USA-ban. A résztvevő orvosok számára nem volt előírás a vizsgálatokra és a terápiára vonatkozóan, az orvosoktól és a résztvevő betegektől érkező adatokat elkülönítve kezelték. A vizsgálat értékelésénél az alábbi adatokat kapták: a betegek 39,8%-a számolt be reggeli tünetekről, a két leggyakoribb reggeli tünet a köhögés (27%) és a váladékürítés volt (21%). A reggeli tünetek általában nem izoláltan, hanem az egész napi tünetek részeként jelentek meg. A betegek 97%-a számolt be valamilyen nappali és 58% éjszakai tünetről. A reggeli tünetes betegek CAT értéke jelentősen magasabb volt, markánsabban jelentkeztek a tüneteik és általános állapotuk is rosszabb volt. Jelentősen többször volt exacerbációjuk, nappali aktivitásuk korlátozott volt. Több napot töltöttek táppénzen azokhoz képest, akik nem szenvedtek a reggeli tünetektől.