A legfrissebb adatok alapján, Magyarországon az autizmussal élő emberek számát hatvanezer főre becsülik, a diagnosztizált esetek száma tíz-tizenkétezer fő, és megközelítőleg száz gyermekből egy küzd az autizmus tüneteivel. Az autizmus egy pervazív fejlődési zavar, végleges, és egész életen át tart, a tünetek a kommunikáció, a szociális interakció, a sztereotip érdeklődés és viselkedés területein nyilvánulnak meg elsősorban, és az egész család erősen érintett a nehézségekben. Kutatásunk célja kapcsolatba kerülni az autizmussal élő gyermeket nevelő családokkal, megismerni, felmérni a nehézségeiket, és megtudni azt, hogyan lehet segítőként közel kerülni hozzájuk, bizalmi kapcsolatot kialakítani velük. Elsőként az autizmussal élő gyermeket nevelő családok körében, a Cseperedő Alapítványnál végzett, másfél éves önkéntes segítő munkám során szerzett tapasztalatok kerülnek bemutatásra. Ismertetésre kerülnek az elméleti felkészítő tanfolyam elemei, és egy autizmussal élő gyermeket nevelő családnál folyamatosan végzett önkéntes munka tapasztalatai. A második részben az autizmussal élő gyermeket nevelő szülők körében indított kutatás első eredményei, tapasztalatai kerülnek ismertetésre. A kutatást olyan pest megyei és budapesti édesanyákkal készítettem, akiknek autizmussal élő gyermeke beiskolázás előtt állt. Az interjú kérdései a családok nehézségeire, erőforrásaira, azautizmus felismerésére, a jövőképre és a védőnői gondozásra irányulnak. Az autizmussal élő gyermeket nevelő családokkal végzett munka nem egyszerű. Külső segítőként nehéz elnyerni a család bizalmát, azonban a szakszerű gondozás mindkét fél számára könnyebbé teheti a legnehezebb időszakokat. A védőnői munkát segíti az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelvében található két kérdéssor az autizmusról és autizmus spektrum zavarairól, amelyek a tizennyolc hónapos és a három éves gyermekek szűrésére alkalmasak.