Bevezetés: Az aortacoarctatio előfordulása 10 000 élve született gyermek közül 4 esetben várható. Isthmicus és atípusos, az aorta bármely szakaszán kialakuló változatait ismerjük. Számos sebészi és endovascularis megoldás ismert. Mindkét megoldás után késői szövődmények jelentkezhetnek, mint recoarctatio vagy aneurysmaképződés. Célkitűzés: A szerzők az aortacoarctatio késői szövődményeivel és azok megoldási lehetőségeivel kapcsolatos saját tapasztalatok elemzését tűzték ki célul. Módszer: 32 beteg kórtörténetének retrospektív elemzését végezték, akiknél 1990-2014 között gyermekkorban végzett coarctatioműtét szövődményének ellátására került sor 8-42 évvel a műtét után. Eredmények: 28 esetben a foltplasztika leszakadása okozott álaneurysmát, 2 esetben aortobronchialis fistulát, 2 betegnél anastomosisdisruptiót, 2 esetben graftstenosist. A distalis aortaív hibrid műtétét végezték 23 esetben, aortoaorticus isthmicus graft interpositiót 5 esetben, új aortoaorticus bypasst 2 esetben, új subclavioaorticus bypasst, graftfoltplasztikát és iliorenalis bypasst 1-1 esetben. Egy esetben hárítottak el intraoperatív vérzést és egy betegnél emphysemás bullaruptura miatt kétszer kényszerültek thoracotomiára. Következtetések: A szerzők rendkívül fontosnak tartják a betegek évenkénti ellenőrzését. A késői elváltozások kezelésében egyre inkább a hibrid műtétek kerültek előtérbe, de egyes súlyos esetekben továbbra is nyitott műtét jelentette a megfelelő megoldást.