Célkitűzés: Elemezni az SRK/T formula által becsült, valamint a Scheimpflug képalkotással preoperatív és posztoperatív mért elülső csarnok mélység különbségét és felderíteni a kapcsolatot ezen különbségek és a posztoperatív szubjektív refrakciós hiba között. Módszerek: Lege artis végzett szürkehályogműtét során kiszámítottuk az SRK/T formula által becsült effektív műlencse-helyzetet. A műtétek előtt, és azután legalább nyolc héttel az elülső csarnok mélységét Pentacam HR készülékkel mértük meg. A tervezett és a műtét után elért szubjektív fénytörést szintén feljegyeztük. Eredmények: 102 páciens 102 szemén (életkor tartomány: 36,2-87,5 év) végeztük vizsgálatainkat. A tengelyhossz értéke 21,46 és 27,04 mm között volt. A szubjektív visus alapján értékelt refrakciós hiba +-0,25 D-án belül volt 70 szemen; 0,25 D vagy 0,5 D volt 21 szemen, és több mint 0,5 D refrakciós hibát tapasztaltunk 11 szemen. A szemek tengelyhossza és a preoperatív mért illetve a formula által becsült preoperatív effektív műlencse-helyzet közötti korreláció szignifikáns volt (r=0,31, p<0,001 és r=0,56, p<0,001). A korreláció nem volt szignifikáns a tengelyhossz és a csarnokmélység becslési hiba közt (r=-0,12, p=0,21) és a tengelyhossz és a szubjektív refrakciós hiba közt sem (r=0,09, p4:),37). Minél mélyebb volt a posztoperatív mért csarnokmélység, annál nagyobb volt a csarnokmélység becslési hibája (r=0,81, p<0,05). A csarnokmélység becslési hiba és a szubjektív módszerrel felvett refrakciós hiba közti korreláció mértéke nem volt szignifikáns (r=0,12, Következtetés: A műlencse-helyzet becslési hibája széles tartományban mozog anélkül, hogy befolyásolná a tényleges szubjektív refrakciós eredményt, standard műlencse beültetése után.