A pitvarfibrilláció napjaink leggyakoribb ritmuszavara, prevalenciája a magyar lakosság körében közel három százalék. A ritmuszavar jelentőségét az adja, hogy a nem billentyű eredetű pitvarfibrilláció a kardiovaszkuláris mortalitást kétszeresére, a stroke előfordulását pedig ötszörösére növeli. A következményes stroke is népbetegség hazánkban, évente 50-60 ezer kórházi felvétel történik akut agyi keringési zavar miatt. Hiába csökkent az elmúlt évtizedek alatt a stroke-halálozás, az még mindig többszöröse a fejlett európai országokban tapasztaltaknak. A stroke esetek több mint 3%-át teszik ki a kórházi felvételeknek. A stroke-ot túlélő betegek jelentős részénél súlyos neurológiai deficit, mozgáskorlátozottság marad vissza, több mint 10%-uk csak külső segítséggel képes önellátásra. Ebből következően a pitvarfibrilláció kezelésének egyik legfontosabb kérdése a szövődményes tromboembolizáció profilaxisa. Pitvarfibrillációban a gyógyszeres stroke-prevenció az elmúlt években jelentős változásokon ment át, részben a nagy összegző metaanalízisek tanulságainak és az új orális antikoagutánsok megjelenésének köszönhetően. A múltbeli és jelenlegi terápiás gyakorlatban is elterjedten alkalmazott acetilszalicilsav (ASA) szerepe is változott, a szerző ebben a közleményében ezt foglalja össze.