A vizsgálat célja a kardioprotektiv, 10 mg dózisban adott ramipril kezelés hatékonyságának és biztonságosságának felmérése volt több központú, nyílt, egykarú, gyógyszerrel összefüggő vizsgálatban. A vizsgálatba bevont magas és nagyon magas kockázati csoportba tartozó betegek öthetes ramipril dózistitráció után kerültek be a vizsgálatba. Eredmények: 84 vizsgálóhelyen 923 hipertónia miatt kezelt beteget választottak be, akik a nagy, illetve nagyon nagy kockázatú csoportba tartoztak (Framing ham). Átlagéletkoruk 61,9 év volt, 52,8%-uk volt férfi, 47,2%-uk nő. Magas vérnyomásukat átlagosan 10,9 éve diagnosztizálták. A retrospektív adatok alapján öt héttel az adatfelvételt megelőzően a betegek átlagos vérnyomása 157,6/92,2 Hgmm volt, míg az aktuális viziten 135,8/81,6 Hgmm, pulzusszámuk 73,6/perc volt. A vérnyomás és a pulzusszám változása szignifikánsnak bizonyult. A beválasztáskor 834 beteg részesült ramipril kezelésben a következő eloszlásban: 783 (90,8 %) 10 mg, 13 (1,4 %) 7,5 mg, 62 (6,7%) 5 mg, 8 (0,8% ) 2,5 mg. Azoknál a betegeknél, akik nem érték el a 10 mg-os napi dózist a regisztrált okok az alábbiak voltak: mellékhatás (7,6%), egyéb ok (31,5%), túl nagy vérnyomáscsökkenés (60,9 %). 4 beteg szakította meg a vizsgálatot, a következő okokból: szédülés 1 beteg, szédülés és hipotónia 1 beteg, gyakran változó vérnyomás 1 beteg, a beteg saját döntése szerint 1 beteg. Következtetés: A ramipril titráció hatékony és jól tolerálható kezelés a nagy és nagyon magas kardiovaszkuláris hipertóniás betegeknél.