A dolgozat a szándékos emberölés és a passzív eutanázia között tesz fogalmi elhatárolást. Magyarországon az aktív eutanázia szándékos emberölésnek minősül, miközben Európában Hollandia, Belgium, Luxemburg és Svájc is törvényessé tette azt. A palliatív terminális medicina indirekt eutanáziához vezethet, amennyiben például fájdalomcsillapításra adott morfiummal másodlagos hatásként megrövidítik a beteg életét. A living will jogintézménye azonban számos, az aktív eutanáziát ellenző államban megtalálható. A későbbi beteg előre nyilatkozhat, hogy, amennyiben visszafordíthatatlan kómába kerül, vissza kívánja-e utasítani az életfenntartó orvosi kezelést. Például Németországban és Magyarországon is létezik a végakarat (living will) intézménye, de Magyarországon ennek a gyakorlati alkalmazása nehézségekbe ütközhet. Nálunk közokiratban kell előre nyilatkozni, és a beteg, ha a hospitalizációjakor nem képes átadni azt, akkor csak abban bízhat, hogy a háziorvosának adott belőle másolatot, és a háziorvosa erről értesíti az egészségügyi intézményt.