A hepatitis C-vírus-fertőzés sikeres gyógyításához kiemelten fontos, hogy a betegség még a máj szerkezeti átépülése előtt felismerésre kerüljön. A kivizsgálás lépcsőzetes: szűrés, a diagnózis felállítása és az antivirális terápia követése. A vizsgálatokhoz biokémiai, szerológiai, hisztológiai és molekuláris biológiai módszerek alkalmazhatók. Szűrésre az alanin-aminotranszferáz és az anti-HCV mérése javasolt. A fertőzés fennállásának igazolása a vírusnukleinsav real-time polimeráz láncreakció módszerével történik. A terápia megkezdése előtt a máj szöveti átépülésének meghatározására májbiopszia javasolt, ennek alternatívájaként tranziens elasztográfia vagy vérből mért biomarkerek alkalmasak. Differenciáldiagnosztikai vizsgálatokkal tisztázni kell egyéb vírusfertőzések vagy más etiológiájú krónikus hepatitis együttes fennállását, kiemelt figyelemmel az autoantitestek pozitivitására. Az antivirális terápia eredményét, a kezelés időtartamát döntően befolyásolja a vírus genotípusa. Magyarországon a betegek dominálóan 1-es típusú vírussal, ezen belül 1/b szubtípussal fertőzöttek. Terápiás prediktív marker a beteg 19. kromoszómáján az interleukin 28B régió mellett található egyszeres nukleotidpolimorfizmus típusa és 1/a vírusfertőzés esetén a vírus Q80K polimorfizmusának jelenléte. Az antivirális terápia követése hazai és nemzetközi protokollok alapján a vírusnukleinsav mennyiségi monitorozásával történik, amelyet a kezelés teljes ideje alatt minden betegnél azonos módszerrel és ugyanazon laboratóriumban végeznek.