A nem alkoholos zsírmáj (NAFLD) és a következményes steatohepatitis (NASH) a leggyakoribb májbetegség a civilizált társadalmakban. A máj metabolikus szindrómájának tartható, mert jellemzi az elhízás, a hyperlipidaemia és az inzulinrezisztencia, és ezzel együtt számos extrahepaticus társbetegség is kísérheti. Ezek között a leggyakoribbak a kardiovaszkuláris betegségek, de a 2-es típusú cukorbetegség és a krónikus vesebetegség is jelentős számú beteget érint. Az utóbbi időben egyre több adat szól amellett, hogy egyéb betegségek, mint pl. az osteoporosis is gyakran társul NAFLD-hez. Fontos epidemiológiai megfigyelés, hogy ez a társulás egyaránt megfigyelhető gyermekekben és felnőttkorúakban, posztmenopauzában levő nőkben is. A háttérben számos mechanizmus valószínű, ezek között a gyulladásos májban termelődő citokinek, köztük a tumornecrosis faktor, oszteokalcin, oszteopontin említhető, amelyek hatással vannak a csontképződésre is, de egyértelműen alacsonyabb D-vitamin-szinteket is megfigyeltek, és fontos lehet a csökkent fizikai aktivitás is. A D-vitaminról az is felmerült, hogy a hiánya nemcsak következménye lehet a NAFLD-nek, de oki szerepe is lehet a zsírmáj progressziójában, azaz egy ördögi kör alakulhat ki ilyenkor. A fizikai aktivitás növelése egyértelműen javítja a csontmetabolizmust és csökkenti a májenzimeket, a máj zsírtartalmát, a gyulladás mértékét. Kézenfekvő lenne a NAFLD kezelésében D-vitamin adása, de ez egyelőre még további vizsgálatokat igényel. Kialakult definitív osteoporosisban viszont zsírmájtól függetlenül indokolt az adása.