Az ér- és idegsérülések kockázata az acetabulum protetizálása során / Szabó János, Muraközy Katalin, Manó Sándor
Bibliogr.: p. 40-41. - Abstr. hun., eng.
In: Biomechanica Hungarica. - ISSN 2060-0305, eISSN 2060-4475. - 2013. 6. évf. 2. sz., p. 34-41. : ill.
A szerzők közleményükben irodalmi áttekintést nyújtanak a csípőízületi protézis vápa komponensének beültetése során előforduló vaszkuláris és neurológiai szövődményekről. Az idegsérülések aránya primer coxarthrosis esetén 0,6-1,3%, vaszkuláris komplikációk 0,25%ban fordulnak elő. Poszttraumás esetekben, csípőízületi diszpláziában (5,2-13%) és revíziók során (7,5%) a szövődmények száma megsokszorozódik. Az ér- és idegsérüléseket számos szempont alapján osztályozzák. Lokalizáció szerint extra- és intrapelvicus szövődményekről beszélhetünk. Bonyolítja a kérdést, hogy több ér-ideg törzsnek medencén belüli és medencén kívüli lefutása is van. Etiológiáját tekintve a szövődmény hátterében állhat direkt, illetve indirekt sérülés, kompresszió, túlnyújtás, szakadás. A vaszkuláris szövődmény megjelenését tekintve lehet haemorrhagia, ischaemia, thrombosis, aneurysma, arteriovenosus fisztula, mely klinikailag hypovolaemiás shock, akut keringési zavar, pulzáló tumor, krónikus keringési probléma képében jelenhet meg. Az idegsérülések klasszikus osztályozás szerint neurapraxia, axonotmesis, neurotmesis formájában jelentkeznek. Idegsérülésnél az érző, illetve motoros funkciók különböző mértékű és időtartamú kiesését észleljük. Biztonságosabban operálhatunk az acetabulum környezetében, ha tisztában vagyunk a régió biztonsági zónáit leíró beosztásokkal és tudjuk az acetabulum különböző részein a csont átlagos vastagságát. Közleményünk célja ezen ismeretek egyszerű, közérthető formában történő összefoglalása és átadása a gyakorló sebész kollégák számára.