A 2-es típusú diabetessel összefüggő fokozott szív-érrendszeri kockázat ismeretében nyilvánvaló, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kezelése során előnyben részesítendők azok a szerek, amelyekkel az átfogó glikémiás kontroll hipoglikémia és testsúlynövekedés nélkül érhető el. További fontos szempont a vérnyomás-, és lipidcélértékek elérése, a béta-sejt védelem és a kardiovaszkuláris biztonságosság. Mindezen szempontok alapján a metformint követő második terápiás lépésként a GLP-1 analóg liraglutid optimális választás, ami esélyt adhat a betegség progressziójának lassítására is. Átfogó glikémiás kontroll hipoglikémia és testsúlynövekedés nélkül a legnagyobb eséllyel liraglutiddal érhető el, miközben a liraglutid a szív-érrendszeri kockázati tényezőket is kedvező irányban befolyásolja. Az egyéb inkretinhatású készítményekhez képest liraglutiddal erőteljesebb HbA1c, és testsúlycsökkenés tapasztalható. A korai, metformint követő liraglutid kezelés hatékonyabb, minta diabetes kórlefolyásának későbbi szakában, harmadik orális szerként történő alkalmazása.