A szívizom sejtek akciós potenciál (AP) paramétereinek szívciklusonkénti szignifikáns változása, labilitása a veszélyes aritmiák és a hirtelen szívhalál szükséges, de nem elégséges feltétele. Ennek az állapotnak az észrevétele a korai rizikó felismerés szempontjából alapvető fontosságú. Celluláris szinten a labilitás hátterében a sejtek közötti elektromos csatolás megromlása áll. Kutatásaink során a veszélyes állapotot az egymást követő szívciklusokra számolt QRST integráltérképek formai fluktuációja alapján határoztuk meg, amelyet egyetlen skalár paraméterrel, az ún. nondipolaritási index (NDI) segítségével jellemeztünk. Numerikus szív- és testmodell segítségével igazoltuk, hogy a szívciklusonként véletlenszerűen előálló patológiás transzmurális akciós potenciál profilok jól felismerhetők akár a QRST integráltérképek, akár a heterogenitást tömören jellemző NDI statikus és dinamikusan változó komponensei segítségével.