Haszon-kockázat mérlegelése a renin-angiotenzin-aldoszteron-rendszert gátló antihipertenzív terápia mellett, az új ajánlások tükrében / Bajnok László
Bibliogr.: p. 80. - Abstr. hun., eng.
In: Metabolizmus. - ISSN 1589-7311. - 2014. 12. évf. 1. sz., p. 77-80.
Az új nemzetközi hipertónia irányelvek nagy része 140 hgmm alatti (és nem szigorúbb) szisztolés célértéket javasol, idős(ebb) betegek esetén mérsékelten még magasabbat. Egyik sem tanácsolja: 1. Az ACE-gátlók angiotenzinreceptor-blokkolókkal (ARB) szembeni preferálását, mivel hatékonyságuk és preventív hatásuk hasonló, illetve 2. A kétféle csoport kombinálását. Az egyik amerikai irányelv szerint az ARB-k részesítendők előnyben az ACE-gátlók okozta gyakori köhögés miatt. Az európai ajánlás szerzői szerint az ACE-gátlók és ARB-k közötti fő különbség az angioödéma, mint potenciális veszély, s bizonyítottnak látják azt is, hogy az ARB-k nem karcinogének. Az új ajánlások nem tesznek különbséget a tiazid (pl. HTC), illetve tiazidszerű szerek (pl. Indapamid) alkalmazhatósága között. A kis dózisú HTC indapamiddal szembeni előnye, hogy ritkább az ionzavar. Különösen problémás az idős betegek hyponatraemiája. A spironolakton sokkal gyakrabban alkalmazandó rezisztens hipertóniában, indokolt esetben ACE-gátlóval vagy ARB-vel is együttadható, de tekintettel kell lenni a hyperkalaemia fokozott kockázatára.